Lássunk egy példát:

Egy vállalatnál nagy mennyiségben használnak fel különféle gázokat. Ezeket erre a célra kialakított területen, szállítható, hordóforma tartályokban tárolják. Egy alkalommal, egy különösen száraz, napsütéses, nyári kánikula időszakban egyszer csak robbanás rázza meg az egyik épületet. Mi történt?! A tartályok az erős nyári napon felmelegedtek. Az egyik tartályban a felforrósodott gáz nyomása óriásira nőtt, ami szétvetette a robosztus kialakítású, abroncsos, vastagfalú tartályt. Lerepült az oldalsó fedele – amelyet kb. másfél tucat M12-es csavar rögzített. Amerre a fedél elrepült, mintegy 10 m-es sávban mindent legyalult: gaz, ajtókitámasztó, drótkerítés… stb. Szerencse, hogy éppen akkor nem járt arra senki. „De mi volt az oka?” – kérdezték a helyi vezetők. Kiderült, hogy az egyik tartály nem ürült ki teljesen a használat során, és a benne maradt gázmennyiség éppen elég volt ahhoz, hogy a hatalmas nyomás létrejöjjön. Ilyenre évekig tartó működés alatt nem volt példa. Gyökérokként azonosították a félig ürült tartályok tűző napon felmelegedését, ezért nádszövettel borították a tartályokat, és elrendelték, hogy ha a hőmérséklet tartósan eléri a 28 fokot a nádszövetet locsolni kell