Javaslom, ezeket a kérdéseket Ön is tegye fel legközelebb!

Persze, ilyen az emberi elme, mindig az egyszeri nagy eseményre emlékszik. A mindennapos apró nyűgöket, bajokat pedig megszokja. Mint az az operátor, akinek egy hosszú piszkavasat támaszt a széke mellé, ha beakadna a termék, vagy az a technológus, aki már rutinból állítja át a vezérlési paramétereket, ha selejtet gyárt a gép.

5 lépés, amivel kitörhet a „mai tűz” csapdájából:

• Tudatosítás:
  Amikor felmerül egy probléma, mindig gondolkozzon el rajta, hogy ez most egy „mai tűz”, vagy valóban gond. Ha „mai tűz”, koncentráljon arra, hogy hogyan lehet a leggyorsabban, legkevesebb erőforrás ráfordítással, a probléma helyén megoldani, és véletlenül se akarjon A3 vagy más probléma megoldó csapatmunkát indítani. Ebben segít egy kedves ügyfelemtől származó mondás: „Majd ha harmadszor megtörténik, foglalkozunk vele”
• Ismerjük a veszteségeinket:
  A vállalatoknál amikor megnézzük a veszteségek torta diagramját, mindig van egy jelentős nem magyarázott, vagy „elfogadott, ez ilyen” szelet. Várja el a területi vezetőitől, hogy pontosan járjanak utána, miből tevődnek össze ezek a részek. Itt bújnak meg ugyanis a szisztematikus problémák.
• Vízió, bátorság:
  Ki fog derülni, hogy a vezetők valójában több visszatérő, szisztematikus hibát ismernek. Sőt, egyszer-egyszer már próbálták megoldani, de nem sikerült nekik. Ez a kudarc és frusztráció pedig elvette a kedvüket a további próbálkozásoktól. Vezetőként feladat ennek a csalódottságnak a kezelése, víziót adni nekik, hogy van megoldás. Léteznek olyan módszerek, működik az a szemlélet, amivel a legmakacsabb hibák is orvosolhatók.
• Tanulás:
  Egy siker óriási lökést ad. Egy szakállas probléma hitet és lelkesedést önt a csapatba, de a probléma pont azért szakállas, mert ahogy „hozzá szoktunk állni a megoldáshoz” az nem működik. Az új szemléletet, az új módszereket meg kell tanulni. Melyek a probléma megoldás lépései (távlati cél, jelen állapot megértése, következő célállapot meghatározása, tanulás kísérleteken keresztül – mindez szisztematikus munkában, a lépések sorrendi betartásával), hogyan segítse a vezető a probléma megoldás folyamatát, melyek a jó kérdések és válaszok. Ezek segítenek előre.
• Reflexió:
  Visszatekintés arra, hogy mi történt és mi miért történt. Itt történik a változás, ezzel értik meg a vezetők, hogy milyen viselkedés és gondolkodásmód vezet eredményre.

Mit nyerhet azzal, ha a „mai tűz” helyett a valós problémákkal foglalkozik?

• Hosszú Távú Stabilitás és Hatékonyság Növelése:
  A szisztematikus, rendszeresen visszatérő problémák megoldása hosszú távon javítja a vállalat stabilitását és hatékonyságát. Az állandóan visszatérő problémák kiküszöbölése csökkenti a folyamatosan ismétlődő hibák és pazarlások káros hatásait.
• Idő-optimalizáció:
  Ha a vezetők a gyökérproblémákra koncentrálnak, az az idő és erőforrások hatékonyabb felhasználásához vezet. Az ismétlődő problémák folyamatos kezelése helyett a hosszú távú megoldásokra összpontosítva kevesebb idő és erőfeszítés szükséges, ami időt szabadít fel a vezetők számára. Csökken a stressz szint, nyugodtabbá válik a munkavégzés.
• Jobb Minőség és Ügyfélelégedettség:
  A szisztematikus problémamegoldás a minőséget javítja és az ügyfél-elégedettséget növeli. Az ismétlődő hibák csökkentése által a termékminőség megbízhatóbbá válik, ami pozitív hatást gyakorol az ügyfelek elégedettségére.
• Kulturális Változás és Fejlődés:
  A vezetők példamutató fókusza a rendszeres problémamegoldásra elősegíti a vállalati kultúra és attitűd változását. A dolgozók észreveszik a vezetőség elkötelezettségét a hosszú távú fejlődés és javulás iránt, ami inspiráló hatást gyakorol a teljes szervezetre. Ezzel együtt nő a vezetés respektje és elismertsége, sokkal jobban követik majd őket a beosztottak az új utakon, változások során.
• Innováció és Jövőbeli Kihívások Kezelése:
  A rendszeresen visszatérő problémák elemzése és megoldása rávilágít azokra a területekre, ahol a vállalat hosszú távú növekedési és innovációs potenciált rejt. Az időtakarékos és hatékony megoldások lehetővé teszik, hogy a vezetők több energiát fordítsanak az új lehetőségek keresésére és a jövőbeli kihívásokra való felkészülésre.