Írásunk első részében a P-F görbéről szóltunk, kimondva, hogy az az állapotvizsgálatok gyakoriságának ütemezéséhez használható. Ismerve adott berendezés tönkremeneteli folyamatát a P-F időtartam felére/harmadára válasszuk a vizsgálatok gyakoriságát. Több kérdést vetettünk fel, mint amennyit tisztáztunk. Lássuk e kérdéseket!

1. Kérdés Mi a teendő, ha új berendezéssel van dolgunk, és nem ismerjük a tönkremeneteli folyamat jellemzőit?

Először is tisztázzuk, hogy a karbantartási események tervezése során nem az egész berendezésre koncentrálunk, hanem annak csak a kritikus részeire! Ez azt jelenti, hogy elemekre kell bontani a berendezést (az analízis során, gondolatban), és az egyes, kritikus elemekre kell a megfelelő taktikát megtalálni. Mit segít ez a kérdésbeli problémánkon? Sokat! Mivel a berendezések egyes elemei már sok esetben olyan gépelemek(ből álló egységek), amelyek hibamódjára és használhatósági idejére eléggé határozott elképzelésekkel rendelkezünk. Noha ezek feltételezések csupán, de érthető, hogy sokkal reálisabb képet tudunk festeni a tönkremeneteli folyamataikról, mintha az egész összetett berendezés viselkedését próbálnánk „megtippelni”.

2. Kérdés Meg kell-e várni legalább egyszer, hogy a berendezés teljesen tönkremenjen, hogy a P-F intervallumot pontosan feltérképezzük?

3. Kérdés Mit tehetünk abban az esetben, ha többféle hibamódja is van a vizsgált berendezésnek?

4. Kérdés Hogyan vegyük figyelembe, hogy a berendezés teljesítménye (a teljesítmény/kapacitás igény) erősen ingadozik?

Ha éven belül ingadozik erősen a terhelés, (például kampányok, idényjelleg, érési, fogyasztási szokások…stb.) akkor könnyen lehet, hogy félévenként kell újraszabnunk a karbantartási tervünk egyes eseményeit. De megoldást hozhat az időalapú állapotellenőrzési rendet kiegészíteni valamely igénybevétellel összefüggő paraméterrel, feltétellel. Pl. adott egységet meg kell vizsgálni 1000 tényleges üzemóra, de legkésőbb 12 hét után. Erősen ingadozó kapacitásigény mellett, minél pontosabban szeretnénk követni a tényleges igénybevételt, annál rugalmasabb termelési hozzáállásra és rugalmasabb karbantartás tervezésre, összességében rugalmasabb karbantartási/termelési rendszerre lesz szükségünk. A rugalmasság nem mindig megoldható, noha nem lehetetlen, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a nagyfokú rugalmasság egyben az előregondolkodás akadálya is lehet. („minek tervezzünk, itt mindig minden változik, majd úgyis megoldjuk, ha felmerül valamilyen probléma”)

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az gabor.fekete@icgstadium.hu email címen.