Hatékonyabb karbantartást! De hogyan?!

Probléma megoldás korszerűen!

A probléma megoldás, vagy gyökérok keresés, esetleg hibaelemzés minden korszerű karbantartási rendszer közös jellemzője. Tanulni a bekövetkezett hibákból, örökérvényű megoldásokat keresni a problémák elkerülésére! Csakhogy a legtöbb vállalatnál vagy nincs rendszere az utólagos hibakeresésnek, vagy teljesen félreértelmezik a gyökérokok felkutatását. Ugyanis…

…hogyan találjuk meg a gyökérokot!

Az esetek többségében egyszerű elemző módszerekkel, mint pl. az ötször miért technika a legvalószínűbb okot meglelhetjük. De vajon maga az ötször miért, nem hibás-e egyáltalán? Ugyanis általánosan elterjedt az a megközelítés, miszerint az eseményeknek, a problémáknak, egy jól körülhatárolható oka van, amelyet megtalálva gondoskodhatunk arról, hogy a probléma soha többé ne forduljon elő. Csakhogy ez tévedés!

Mi ezzel a megoldással a probléma?

Alapvetően az, hogy a problémaelemzés félreértése tükröződik belőle.

Ugyanis nem egy, de jó néhány körülmény együtt okozta a bajt, amelynek a nádszövetes locsolás csak a tüneti kezelése. Mondhatni ricinusolaj a köhögésre. A tartályok évek óta ugyanúgy kerültek használatra, a bennük levő gáz is – elméletileg – ugyanaz a típus volt, és volt már egy két kánikula a megelőző évtizedekben, de sosem volt még csak hasonló eset sem. Könnyen lehet, hogy az izobután számára készített tartályban valamilyen termelési okból, mégsem izobután volt, hanem propánbután, vagy egyéb, másként viselkedő gáz… vizsgálta ezt valaki? Ha igen, azt vajon vizsgálta-e, hogy az adott gáz még hány tartályba került? És a tartály alkalmas az adott gáz biztonságos tárolására? Ki töltötte bele és miért? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy újra előforduljon a helytelen töltés?

De más szempontokat is érdemes figyelembe venni. Mi történik pl. hosszabb nyári leállás idején, amikor kb. üres a telephely? Ki fog akkor locsolni? És honnan tudja, akinek a locsolás a feladata, hogy az adott nyomástartó edények veszélyes hőmérsékletűre melegedtek?

Mikor voltak a tartályok utoljára hatósági vizsgálatnak alávetve? Nem volt sérült a tartály? Nem volt szakszerűtlenül megbontva /összeszerelve? És egyáltalán, mi garantálja egy ilyen gyenge lábakon álló „rendszer”-ben az emberi mulasztás, vagy hiba esetén a biztonságot?

Egyértelmű, hogy a gyökérok keresés csak a legegyszerűbb esetekben történhet az ötször miért technikával és többnyire valamely probléma közvetlen következményeinek elhárítására elegendő az eredmény. Szinte minden probléma, a háttérben meghúzódó okok sorozatára és együttes jelenlétére vezethető vissza, és nem elegendő egyetlen fellelt okot kinevezni „bűnbaknak” s csak azzal törődni. Nem elég a hiba bekövetkezéséért közvetlenül felelős „utolsó cseppet a pohárban” megtalálni és azt kiküszöbölni. Meg kell érteni a többi okot is és azokat is kezelni kell.

Ön mit tenne, ha a fentihez hasonló helyzet bekövetkezne? És ha nem tűzveszélyes anyagról és nem robbanásról van szó, hanem mondjuk kulcsfontosságú termelő gépről és annak váratlan leállásáról?

Ismerje meg a probléma megoldás korszerű módszereit, keresse az ICG Stádium Kft. szakembereit!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy a gabor.fekete@icgstadium.hu email címen.

Fekete Gábor

Szenior tanácsadó