Shopfloor management és a valós teljesítmény láthatóvá válása

Cikksorozatunk folytatásában bemutatjuk, hogyan épült fel a raktári fejlesztés négy kulcseleme:

• mérőszám alapú működés,
• a raktári folyamatok hatékonyságának növelése,
• dolgozói bevonás a fejlesztésekbe,
• TPM alapelvek alkalmazása a raktári környezetben.

Kiindulási állapot

Kezdetben a raktári működésben a mérőszámok csak részlegesen álltak rendelkezésre. A napi kiszállított mennyiséget ugyan rögzítették, ahogy a létszámot is, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a csapat tényleges kapacitással tervezzen, vagy a teljesítményt adatok alapján értékelje.
Nem mindegy ugyanis, hogy az adott napon „cseresznyét” kell kezelni, vagy „dinnyét”: az azonos darabszám mögött egészen eltérő időigények állhatnak.

Mérőszám alapú megközelítés és közös nyelv kialakítása

Első lépésként áttekintettük, hogy hogyan lehet a raktár működését olyan mérőszámokkal értékelni, amelyek a munkabiztonság, a minőség, a szállítási pontosság, a működési feltételek/költségek és a készletgazdálkodás szempontjából is tükrözik a valóságot.
Ezek a mérőszámok — a hozzájuk rendelt célokkal együtt — a napi shopfloor megbeszélések alapját adták, és egyértelművé tették, hogy mely területeken kell fejleszteni.

A termékportfólió elemzése és kategorizálása után a napi munkamennyiség végre valódi tartalommal bírt: érthetővé vált, mely feladat mennyi időt igényel és mit jelent mindez a napi terhelés szempontjából.

Ennek eredményeként:

• beindult a tényleges kapacitásalapú tervezés,
• a munkaerő rugalmassága nőtt,
• és létrejött egy olyan értékelési rendszer, amely a teljesítményt nem darabszámokhoz, hanem a valós munkatartamhoz köti.