Rezgésdiagnosztika

rezgésdiagnosztikai vizsgálat alapelve, hogy a géprezgés alapján következtetni lehet a gépállapotra, ezen túl pedig az egyes géprészek állapotára. Az észlelhető rezgésjellemzők harmonikus összetevőkre bontásával, az egyes géprészek által keltett rezgések elkülöníthetőek, ezáltal a rezgéskeltő elem is meghatározható. Ez az alapelv természetesen csak akkor érvényesül, ha egyéb fontos szempontokat is figyelembe veszünk a mérés előkészítés – mérés – értékelés sorrendjében elvégzett diagnosztikai tevékenységünk során. Ezen túl – tekintettel arra, hogy a diagnosztikai tevékenység nem lehet öncélú – az értékelés során tett megállapításokat a gép üzemeltetéséért felelő dolgozók/menedzsment vagy karbantartó személyzet tudomására kell hozni oly módon, hogy ez kellően érthető legyen és meg lehessen hozni a szükséges döntéseket.

A berendezésen mérhető rezgés mozgásjellemzője bonyolult, és érzékszervi úton történő ellenőrzése igen sok hibát hordozhat magában. A „régi korok” eljárásai közé tartozik a csapágybakon élére állított pénzérme, melynek eldőlése rezgésnövekedésre utal, a gép környezetében észlelhető zaj és rezgés figyelése, a rezgés „kézrátételes” ellenőrzése vagy az ún. „csavarhúzós” csapágyvizsgálat, ahol a csapágybakra helyezett jól vezető fém csavarhúzó segítségével a tapasztalt szakember meghallgatta a csapágyzajt. Léteztek még egyéb eljárások is, ahol az emberi lelemény és a tapasztalat segítségével könnyebbé lehetett tenni gépállapot ellenőrzést. Ez előbbi eljárásokat az első mondatokban vázolt törvényszerűség hívta életre. A technikák és eszközök fejlődésével újabb és újabb lehetőségek nyíltak a pontosabb és pontosabb jelfeldolgozásra, ezen túl pedig a pontosabb diagnózishoz. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a modern eljárások is a gép fizikai-dinamikai jellemzőit próbálják feltérképezni, és ahhoz, hogy a jelek értékelését követően megfelelő diagnózist lehessen készíteni kellő tudással és tapasztalattal rendelkező mérnöki tevékenység szükséges.

A forgóberendezéseken (villamos motorok, fúvók, ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk stb…) előforduló hibák nagy része (forgórész kiegyensúlyozatlanság, excentricitás, egytengelyűségi hibák, csapágyhiba, alapozási hiba stb…) megjelenik a rezgésképben. Emiatt alakult ki, hogy a forgógépek egyik legelterjedtebb diagnosztikai eljárása a csapágyrezgés mérése. Természetesen ahol a gép sajátos jellemzői ezt megkívánják, egyéb diagnosztikai eljárások alkalmazása (pl. kopadék vizsgálat, hőmérséklet mérése) válik szükségessé a rezgésanalízis mellett.

A csapágyazás – tekintettel arra, hogy hordozza a forgórészt, felveszi a forgórészt terhelő erőket és önmagában is rezgéseket generál – kiválóan alkalmas arra, hogy a mintavétel innen történjen. A rezonanciavizsgálat mérési helyeit természetesen kibővíthetjük a géptestre, csővezetékre, gépalapra, és  minden olyan helyre, ahonnan a vizsgálathoz szükséges diagnosztikai (rezgés)információt meg lehet szerezni.

Az üzemelést/karbantartást felügyelő szakemberek általában a következő kérdésekre keresik a választ a rezgésdiagnosztika segítségével:

  • Előfordul valamilyen hiba a berendezésen?
  • Milyen hibák fordulnak elő a berendezésen?
  • Mennyire súlyos az adott hiba?
  • Mely intézkedések szükségesek a hiba elhárításához?
  • Az észlelt hiba befolyásolja-e a gép üzemét?
  • Az észlelt hiba mikor fogja befolyásolni a gép üzemét?

A feltett kérdések sorrendjében egyre nehezebb a válasz. Sok esetben az első pontban feltett kérdésre adott válasz már elegendő, van ahol az utolsó pont kérdésére keressük a feleletet. Amennyiben ezen vagy hasonló berendezéseken már vannak tapasztalatok, könnyebb a válaszadás, illetve a válasz pontosításához sok esetben kiegészítő vizsgálatokra is szükség van.

Tekintettel arra, hogy a géprezgés információt hordoz, minden olyan esetben alkalmazható a rezgésvizsgálati technika, ahol ezekre az információkra szükség van.

A rezgésdiagnosztika alkalmazási lehetőségei:

  • Forgóberendezések,
    • Villamos motorok,
    • ventilátorok, szivattyúk,
    • kompresszorok,
    • fúvók,
    • turbó gépcsoportok, fogaskerék hajtóművek,
    • papíripari gépek,
    • dekanterek,
    • nyomógépek,
    • őrlőgépek,
    • stb…
  • gépalapok,
  • csővezetékek,
  • épületek,
  • egyéb helyek, ahol a rezgés, mint információ hordozó megjelenik.

A rezgésdiagnosztika jellemző alkalmazási területei:

  • Nagyértékű berendezések, ahol az alkatrész meghibásodásából eredő járulékos géphiba nagy költségekkel párosul.
  • Nagy technológiai értékű folyamatok, ahol a géphiba miatti termelés kiesés költsége magas.
  • Ahol a gép meghibásodása közvetlenül vagy közvetve a dolgozókat veszélyezteti.
  • Ha a gép meghibásodása környezeti károkat okoz.
  • Ahol a diagnosztikai vizsgálat alkalmazása, az ebből eredő előnyök költséget takarítanak meg.

Vizsgálati technikák

  • Csapágyrezgés vizsgálat,
  • rezonancia vizsgálat,
    • leállás-felfutás vizsgálat,
    • ütésimpulzus vizsgálat – dinamikai merevség teszt,
  • mozgás-animációs vizsgálat.
  • Gépátadás/gépátvételi vizsgálat
  • Nagyjavítás előtti vizsgálat
  • Nagyjavítás utáni vizsgálat
  • Rendszeres vizsgálat

Sok esetben a gép közelében észlelhető magas zaj és rezonancia hívja fel a figyelmet a célirányos rezgésvizsgálat szükségességére. Ez a hibafeltáró vizsgálat sokszor már csak a meghibásodás tényét erősíti meg. Ekkor a hiba pontosítható, lehet hogy a rezgéscsökkentő beavatkozás is elvégezhető (pl. egytengelyűség beállításaforgórész egyensúlyozás) és a berendezés üzembe állítható. Egyes járulékos hibák miatt (pl. csapágyak fokozott igénybevétele miatti idő előtti elhasználódás, alapcsavarok fellazulása) a továbbiakban meghatározza az üzembiztonság. Cél, hogy a létrejövő – vagy gyártáskor már meglévő – hibát már a korai szakaszban is fel lehessen ismerni, ezáltal a meghibásodás kockázata a későbbiekben lecsökken.

Negyed évszázados gyakorlatunk a rezgésanalízis területén egyedülálló az országban. Bízzon a profikban!

Felkeltettük az érdeklődését?